A Diabetes Daily húszezer Amerikában élő 1-es és 2-es típusú cukorbeteget kérdezett meg többek között inzulin adagolási stratégiáikról is nagyszabású felmérésében. Két nagy csoportot hasonlítottak össze a felmérésben résztvevők közül: az első csoportban optimális (6,5% alatti) HbA1c értékkel rendelkezők voltak, a másik csoport tagjainak rendszeresen magasabb (9% feletti) HbA1c eredményük volt.
Arra keresték a választ, hogy a milyen jelentős eltérések lehetnek a két csoport bólus és bázis inzulin használati szokásai között. Konkrétan négy dolgot vizsgáltak:
- A bólus inzulin időzítése
- Inzulin adagolás fehérjéhez
- Inzulin korrekciók időzítése
- Bázis inzulin injekciók száma naponta
Az inzulin korrekciók időzítésében nem volt jelentős különbség, azaz mindkét csoportban ugyanakkora arányban adtak korrekciós adagokat már akkor is, amikor még aktív inzulin volt a szervezetben. A napi bázis inzulin injekciók számában (egy vagy több) sem találtak számottevő különbséget. Az érdekes összefüggéseket a másik két vizsgált területen találták.
Bólus inzulin időzítési szokások
Az 1-es típusú cukorbetegek között az alacsonyabb HbA1c-s csoportban határozottan többen (30%) adták be bólus inzulin adagjukat rendszeresen már 5-10 perccel étkezés előtt, mint a magasabb HbA1c-s csoportban (csak 18%).
További érdekes összefüggés, hogy a magasabb HbA1c-s csoportban jóval többen (59%) változtatnak a bólus időzítésén a különböző étkezésekkor, mint az alacsonayabb HbA1c-s csoportban (csak 43%). Ez kissé meglepte a kutatókat, mert azt feltételezték, hogy az inzulin változatos időzítése a mindenkori aktuális körülményekhez (pl. az étel összetétele) hasznos lehet a vércukorszint szabályozásában. Persze ez az eredmény azt is mutathatja, hogy a magasabb HbA1c-s csoportban nagyobb a valószínűsége annak, hogy időnként elfelejtik időben beadni a bólus inzulint vagy egyszerűen többnyire nem megfelelő a bólus időzítésük.
A 2-es típusú diabéteszeseknél pont fordított volt az összefüggés. Az alacsonyabb H1A1c értékkel rendelkezők között jelentősen többen szokták változtatni a bólus beadás időpontját a magasabb HbA1c-sekhez képest (53% a 40%-hoz képest).
Inzulin adagolás fehérjéhez
A szénhidrát nyilvánvaló hatása mellett bizonyítottan a fehérjének is van bizonyos mértékű hatása a vércukorszintre. Míg a 2-es típusú diabéteszeseknél nem volt jelentős hatása ennek, az 1-es típusúaknál az alacsonyabb HbA1c értékűek (44%) lényegesen többen számolták hozzá a fehérje fogyasztást a beadott bólus inzulinhoz, mint a magasabb értékkel rendelkezők (csak 23%).
Arról, hogy hogyan adagoljunk inzulint a fehérjéhez, rövidesen írni fogok egy későbbi posztban.
Végkövetkeztetés
A kutatás rámutatott, hogy összefüggés van az étkezés előtt beadott inzulin és további jelentős összefüggés van az elfogyasztott fehérjéhez beadott inzulin és az alacsonyabb HbA1c értékek között az 1-es típusú cukorbetegeknél. A 2-es típusúaknál nem voltak ezek az összefüggések kimutathatóak.
A változatos bólus inzulin időzítés fordított összefüggése az 1-es és 2-es típusúaknál viszont a két cukorbetegség különbözőségét erősíti meg az inzulin használata szempontjából.
Forrás: Diabetes Daily
