Vannak néhányan, akik szerencsére csak hírből ismerik, de a cukorbetegek többsége sajnos megtapasztalja a hipó-másnaposságot időnként.

A hipó-másnaposság egy olyan tünetegyüttes, amely hipoglikémia után jelentezik. Ezek közé tartozik a fejfájás, a hányinger, a kimerültség, a ködös gondolkodás, azaz csupa olyan tünet, ami a "hagyományos" másnaposságra is jellemző. Ezért találó a hasonlat az elnevezésében. (Ez a hasonlóság nem véletlen, a túlzott alkoholfogyasztás után ugyanis a máj az alkohol lebontásával van elfoglalva, és ezalatt nem tud elegendő glükózt termelni. Így abban az esetben is relatíve alacsony vércukorszint alakul ki. és többek között ez váltja ki a fenti tüneteket.)

Az agynak folyamatosan glükózra van szüksége a megfelelő működéshez, ez az üzemanyaga, és hamar meghibásodik, ha hiányt szenved belőle. Ez okozza a tüneteket és a kognitív rendellenességeket.

A hipó-másnaposság ismert jelenség a cukorbetegek között, és gyakran beszélnek is róla különböző támogató fórumokon. De az orvosi rendelőben ritkán vagy csak felületesen kerül szóba, mivel ez nem egy hivatalos orvosi szakkifejezés és nem része a szakmai diagnózisnak.

Mivel a cukorbetegek hetente akár több alkalommal is tapasztalhatnak hipoglikémiát, a hipó-máskaposság  előfordulásának a kockázata elég nagy. Lássuk, mit kell tudnunk erről a mostohán kezelt jelenségről!

Miért alakul ki a hipó-másnaposság?

A hipoglikémia, vagy röviden hipó, a leggyakrabban akkor alakul ki, ha a beadott inzulin mennyisége több, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. Azaz amikor az adott étkezéshez túl sok inzulin kerül beadásra, vagy túl keveset fogyasztottunk a beadott inzulin adaghoz képest, a vércukorszint zuhanni kezd.

De ebben az a nehéz, hogy az inzulinra való érzékenység több okból is megnövekedhet. Például ha a szokásosnál aktívabbak vagyunk, vagy ha az étkezésünk a megszokottnál kevesebb fehérjét és zsírt tartalmaz.

Sok cukorbeteg vércukorszintje gyakran az éjszaka folyamán, alvás közben csökken jóval normális szint alá. A kutatások szerint a súlyosabb hipoglikémiás epizódok nagyjából fele éjszaka történik. Ezeket általában lefekvés előtt végzett aktivitás vagy túl sok inzulin alkalmazása okozza. Az éjszakai hipók olyan tünetekhez vezetnek, mint például az agyi ködösség, mert az alvás közbeni hipó befolyásolja a kognitív funkciókat és a memória megerősítését is.

Bár a hipoglikémia kezelése, azaz szénhidrát fogyasztása után a vércukorszint hamar normális szintre emelkedhet, az agynak több időre van szüksége, hogy rendbe jöjjön. A kognitív funkciók visszenyerése 30-60 percig is eltarthat, a hangulatváltozások pedig jóval tovább velünk maradnak.

Milyen érzés a hipó-másnaposság?

A tünetek változatosak lehetnek, de hasonlóan az alkoholos másnapossághoz, a hipóból felépülő cukorbetegek is kimerültséget és általános rossz közérzetet tapasztalnak.

A hipoglikémia negatív hatással van a hangulatra, ami megterhelő és kellemetlen lehet. A hangulatváltozást feszült fáradtság, boldogtalanság, ingerlékenység, düh és negatív helyzetértékelés jellemzi. Ezek a tünetek gyakoriak és intenzívek is lehetnek, de a kezelőorvosoknak sajnos ezekre általában nincs módjuk kellő figyelmet fordítani a főbb diabétesz tünetek és a kezelés figyelemmel kísérése mellett.

A hipó ellen a szervezet úgy próbál tenni valamit, hogy hormonokat bocsát ki, például adrenalint és kortizolt. Ezek remegést, idegességet, verejtékezést okoznak, amik az alacsony vércukorszint gyakori tünetei. Az adrenalintermelés azonban nem áll le azonnal, amint a vércukorszint normális tartományba emelkedett, és ez vezet a másnaposság érzéséhez. A kortizoltól az emberek élénkebbnek érzik magukat, de aztán a kortizolszint változása kimerültséget eredményez.

Mennyi idő múlva szűnnek meg a tünetek?

A vércukorszint normalizálódása után a tünetek még órákig megmaradhatnak, de általában maguktól megszűnnek.

Míg a tünetek általában egy napon belül elmúlnak, az ismétlődő hipoglikémia negatívan befolyásolja az egészséget és a jó közérzetet. Senki sem viseli jól a kimerültséget, a ködös érzést és az émelygést. Ezek ismétlődése előbb-utóbb oda vezet, hogy ki kell venni egy-két napot, így a hipó-másnaposság előbb-utóbb befolyásolhatja a munkát vagy a tanulást is. 

Van valami jó módszer a hipó-másanaposság kezelésére?

Sajnos, ahogy az alkoholfogyasztásból származó másnaposság kezelésére sincs igazán bevált és gyors módszer, a hipó utáni másnaposságra sincs.

A gyorsan felszívódó szénhidrátok ugyan hamar helyreállítják a vércukorszintet, de a másnaposság érzeten nem feltétlenül segítnek.

A legjobb amit tehetünk a hipó-másnaposság ellen, hogy megelőzzük a hipoglikémiát. Világos, hogy ezt könnyebb mondani, mint megtenni, mivel a hipó sokszor kezelhetetlen körülmények között történik. Azonban a folyamatos glükózmérők előrejelezhetik a hipókat, használatuk nagyban segíti a megelőzésüket, és a vércukorszint kontrollálását.

Az automatizált inzulinadagoló rendszerek (az inzulinpumpa a folyamatos glukózmérő adatai alapján vezérelve végzi az inzulin adagolását) pedig gyakran a hipó kialakulását is meggátolhatják.

Továbbá érdemes arra is odafigyelni, hogy a hipók túlkorrigálása tovább ronthat a másnaposság érzésen. A legtöbb embernek általában kb. 15 g szénhidrát elegendő a hipó kezelésére, ami persze nagymértékben változhat a körülmények függvényében és egyénenként is. A lényeg, ha túlkorrigáljuk a hipót, az azt követő magas vércukorszint is tompultság érzetet okozhat. Ez ellen már a diabéteszeseket segítő applikációk is sokat segíthetnek, melyek kiszámolják a körülményeknek megfelelő szénhidrát mennyiséget az adott hipó korrigálásához.

Végül a szakemberek legjobb tanácsa hipó-másnaposság esetén, hogy nyugodjunk meg és pihenjünk. Próbáljunk ilyenkor minden kockázatos tevékenységet kerülni, lehetőleg ne vezessünk, és ne ilyenkor hozzunk fontos döntéseket. Számolni kell azzal, hogy a kezelt hipoglikémia utóhatásai elhúzódhatnak. Próbáljunk türelmesek lenni és hagyjunk időt a tünetek teljes elvonulására.

Forrás: diaTribe